Egy kis karácsony.
- Emlékszel, hogy miután megtudtuk, hogy valójában a szüleink teszik a fa alá az ajándékokat, mennyiszer hozzájuk vágtuk, hogy ez volt életünk legnagyobb átverése és, hogy mi sosem fogjuk ezt csinálni a gyerekeinkkel? - kérdezi Sam mosolyogva, halkan, miközben figyeli, ahogy a két csöppség bontogatni kezdi az ajándékaikat. - Igen, de azokat csak viccből mondtuk - ölelem át hátulról, s a fejem a vállára teszem. - És azt hiszem, hogy már teljesen megértem, hogy miért akarták azt, hogy olyan sokáig higgyünk az ilyen kis csodákban - szökik halvány mosoly az ajkaimra, ahogy meglátom, hogy Destiny szeme megcsillan, amikor széttépve a csomagolópapírt a szeme elé tárul a hatalmas unikornis plüss, amit egyszer levett a boltban a polcról. - Igen, én is - suttogja a karomat simogatva gyöngéden, de nem veszi le a tekintetét a picikről. - Anya, apa - pattan fel a helyéről és elkezd felém rohanni, amitől én azonnal talpra ugrom. Bellamy és Des már két évesek, de még mindig bekapcsolnak a védőösz...