Remekül
Remekül bánok a szavakkal, De csak, ha leírnom És nem kimondanom kell azokat. Remekül bánok az érzésekkel, De csak magamban, Ha nem kell megmutatnom másoknak. Remekül bánok a könnyekkel, De csak, ha egyedül vagyok És nem láthatnak. Remekül bánok a gondolatokkal, De csak, ha nem ordítanak És hangosan kavarognak. Remekül bánok az emberekkel, De csak óvatosan, Hogy engem kiismerni ne tudjanak. Remekül bánok a nevetésemmel, De csak, ha tudom, Hogy szívem biztonságban van. Remekül bánok a szívemmel, De csak, ha tudom, Hogy nincs, aki összetörheti azt. Remekül bánok veled is, De csak messziről, mert tudom, Te lennél, ki bennem mindent felboríthatna.