Remekül

Remekül bánok a szavakkal,

De csak, ha leírnom 

És nem kimondanom kell azokat.

Remekül bánok az érzésekkel,

De csak magamban,

Ha nem kell megmutatnom másoknak.

Remekül bánok a könnyekkel,

De csak, ha egyedül vagyok 

És nem láthatnak.

Remekül bánok a gondolatokkal,

De csak, ha nem ordítanak

És hangosan kavarognak.

Remekül bánok az emberekkel,

De csak óvatosan,

Hogy engem kiismerni ne tudjanak.

Remekül bánok a nevetésemmel,

De csak, ha tudom,

Hogy szívem biztonságban van.

Remekül bánok a szívemmel,

De csak, ha tudom,

Hogy nincs, aki összetörheti azt.

Remekül bánok veled is,

De csak messziről, mert tudom,

Te lennél, ki bennem mindent felboríthatna.