Nőnek lenni

Felvillan a telefonom,
Üzenetem érkezett.
Ismeretlen feladó,
Profilján férfi díszeleg.
Torkomba érkezik a gombóc,
De nem örömömben.

"Szia, tetszel, ismerkedünk?"
Szívhez szóló, őszinte és kedves...
Tudom hova vezet ismerkedésünk,
Így a nem felé igyekszem.
"Sokan ismerkednek így"
Csendül fejemben, s rávesz az igenre.

Két mondat és érkezik a fotó,
Mely nem hiányzott.
Tudom mit takar,
Így megnyitni nem kívánom.
Ennek közlése után a lelki terror is érkezik:
"Neked csináltam, nézd meg a kedvemért."

Hosszú vívódás és csatározás,
Ami ezt követi.
És amikor válaszom eléri hatását,
Én leszek a sátáni, ki őt megsérti.
Szép szavakra ne számíts,
Kéjnő szinonímák után jön is a tiltás.

Azt hiszed vége, de hosszú még a nap,
Indulás után a buszmegálló következik.
Nagykabát, konty és hosszú csizma,
Tested egyáltalán nem látszódik.
Mégis bámulást és dudaszót kapsz,
Amíg a busz meg nem érkezik.

Néha talán a kocsijukba is be akarnak csalni,
Amikor úgy gondolják, te azért vagy.
De lehet csak azt hiszik ez jól esik,
Míg te csak pislogva lefagysz.
Ha középső ujjad mered mutatni,
Jön az újabb "Szajha!", amit kapsz.

És még mindig nem lélegezhetsz fel,
Ha elindulsz ki kell bírnod a fedezékig.
Séta a cél felé, ahol megbújni lehet,
De addig valahogy el kell jutni.
Állat fel, mert jobb, ha nem remegsz
És ne merj félni.

Magassarkúm kopog a földön,
Ahogy haladok a célhoz.
De megjelenik négy ördög,
Lassítok, hogy reakciójukat ne kelljen látnom.
Tervem mégis igába dől,
Elég a cipőm hangja, hogy egy megálljon.

Most megfordulnak
És engem méregetnek.
Szemeik épp csak ki nem hullanak,
Gondolataik jobb, ha nem is sejtem.
Felgyorsítják pulzusomat,
Gyomromat berántják a görcsbe.

Elsietek melletük, hangosítva zenét fülemben,
Hogy ne halljam füttyeiket.
Aztán begyorsítok, sietek,
Megnyugtatom lelkemet.
Közben megjelenik a gondolat fejemben:
Legközelebb zsákot húzok testemre.