Pálfordulás

Nem sokszor szoktam eljárni Noellel bulizni, mivel ő az osztályunk közkedvelt tagja, én viszont kevésbé és semmi kedvem nem szokott lenni ahhoz, hogy én a kispadról figyeljem, ahogy ő jól érzi magát, szarik a fejemre és iszik. Ma mégis sikerült elrángatnia ide, de fogalmam sincs, hogy igazából minek vagyok itt, ugyanis alig áll velem szóba. Pont most, amikor a kapcsolatunk elég nehéz időszakot él meg. Konkrétan az elmúlt hetekben többet sírtam miatta, mint nem. De eljöttem, mert megkért rá és nem szeretnén, ha én lennék a barátnő, aki nem hajlandó sehova se menni a barátjával. Viszont mióta itt vagyunk, többet beszéltem Bencével,-a legjobb fiú barátommal-mint vele.
-Hát itt vagy Bébi-karol át Noel, amikor épp feltűnik mellettem.-Trixi és Dominik megvádoltak, hogy nem ismerlek eléggé és ők jobb páros, mint mi.
-És?-Vonom össze a szemöldököm értetlenül.
-Kihívtak minket egy játékra és kellesz oda.
-Nincs kedvem hozzá-veszem elő a mobilom, hogy válaszoljak Bencének, aki épp azt kérdezte, hogy hogy bírom.
-Ne csináld már Lili-ringat Noell, s elkezdi puszilgatni a nyakam.-Jó lesz.
-Ha odamegyek akkor utána lelépünk?-Nézek a szemébe.
-Mire vége a játéknak, nem akarsz majd hazamenni-vigyorodik el és elkezd Trixiék felé húzni.
Nos nem volt igaza...
Már vagy az ötödik kérdésre válaszol rosszul ezzel egyre kisebb darabokra törve a szívem és a reményt, hogy ebből lehet még olyan boldog kapcsolat, mint az elején. Már alig figyelek oda, hiszen Trixi és Dominik mindenre jól válaszoltak eddig egymással kapcsolatban. Mellesleg nem felvágásból, de én is, azonban az én barátom csak egyre jobban a földbe tipor, így inkább Bencével levelezem, aki folyamatosan nyugtatni próbál. Vagyis leveleznék, de most egy ideje ő sem válaszol, úgyhogy marad a szám rágcsálása a sírás helyett.
-Oké Noel, újabb kérdés-mosolyog önelégülten Trixi.
Tuti, hogy élvezi, hogy engem aláznak. Ez a lány sose bírt engem.
-Legyen a könnyített változata. Az országon belül, mi Lili kedvenc helye?
-Pf, ez könnyű-csapja össze a tenyerét a pasim.-Szentendre.
-Valójában a Balaton-hallom meg Bence hangját magam mögül, mire azonnal felkapom a fejem.-És a kedvenc színe a ciklámen, nem a lila. Ahogy a kedvenc tantárgya sem a rajz, hanem az irodalom, mert a rajztanár egy idióta. Valamint a kedvenc alkoholos itala az áfonyás vodka, nem a bor és az álomországa Olaszország, nem Anglia, te pedig Noel egy barom vagy, amiért hagytad ezt a kapcsolatot így tönkremenni.-Lép mellém Bence és megfogja a kezem-gyere, hazaviszlek.-Néz a szemembe, nekem pedig ebben a pillanatban valami megváltozik a fejemben és a szívemben.
Annyi ideje nem tudtam hova tenni a kirohanásait, amikor Noelről beszéltem, de most összeállt a kép. Eljött értem, pedig holnap korán kel és most olyan csillogó szemekkel néz rám, mintha miattam lenne kék az ég. Lassan felállok, majd Noel szemébe nézek:
-Asszem nem kell elmagyaráznom, hogy köztünk vége-mondom, s hagyom, hogy Bence kikísérjen a kocsijához, miközben szorosan magához ölel.